Kubai érdekességek - Az élelmiszerjegy

Az élelmiszerjegyet, azaz libretát 1962-ben hozták létre abból a célból, általános szociális biztonsági hálót teremtsenek a népesség számára, és megakadályozzák, hogy a feketepiac az alapvető élelmiszerekért pénzt csikarjon ki. 

 A viszonylag bő 1970-es és '80-as évek alatt, a Kubába özönlő szovjet segélyszállítmányok idején úgy látszott, hogy a jegyrendszer felett eljár az idő, de az 1990-es évek válsága gondoskodott a visszatéréséről.

A minden kubainak járó, havi 30 termékből álló élelmiszerkosár tartalma a következő: 2,7kg rizs; 1,5kg finomított és 1kg barna cukor; 0,25kg bab; némi kávé; 0,5kg só; 0,25kg főzőolaj és 1,5kg tészta. Mindenkinek jár 1 - 1 szappan és fogkrém. A csirke, a hot dog, a hal és a zöldség mennyisége attól függ, hogy mekkora a készlet. További 29 terméket - nem rendszeresen - családi alapon osztanak szét, köztük a kukoricalisztet, a sós kekszet és a konzervparadicsomot. Az egy évnél fiatalabb gyerekeknek 2 palack friss vagy kondenzált tej jár havonta, valamint minden másnap szójajoghurtot kapnak. A hétévesnél fiatalabb gyerekeknek tejpor jár. A nyugdíjasok, a várandós nők és bizonyos krónikus betegségben szenvedők vagy különleges étrenden lévők (például magas koleszterin szint esetén) szintén kedvezményes adagot kapnak.

A jegyre járó élelmiszert a bodegákban (állami boltokban) árusítják támogatott árakon, amelyek évek óta nem változtak. Ugyanezek a termékek a kistermelők piacain hússzor annyiba is kerülhetnek. A bodegákban gyakran kaphatók szabadon - libre - is bizonyos árucikkek, ami azt jelenti, hogy bárki (külföldiek is) megvehetik azokat. A jegyrendszer fenntartása komoly terhet ró az állam pénzügyeire, de e nélkül sok kubai komoly nehézségek elé nézne egy olyan társadalomban, amelyben a két különböző pénznem párhuzamos forgalma érzékelhető osztálykülönbségeket teremtett. A havi fejadag ebben a formában csak részben elég, melyet valahonnan ki kell pótolni.