Kuba, Santiago de Cuba
|
|
Santiago de Cuba információkSantiago de Cuba térkép
| |
Santiago de Cuba története
Santiago de Cuba az ország második legnagyobb városa. A XIX. században betelepülő franciák még színesebbé tették a Santiagóban keveredő haiti, spanyol és afrikai hatást, azt a sajátos egyveleget, amitől úgy érezzük, ebben a kubai városban lehet leginkább megtapasztalni a karibi jelleget.
Santiago de Cuba a Sierra Maestra - hegység egyik, részben megsüppedt völgyében fekszik, és nagy, természetes öbölkikötője öt évszázadon keresztül garantálta, hogy fontos kikötőváros maradjon. A Havannából induló vasúti fővonal itt ér véget, és a központi főút is áthalad rajta Guantánamo felé.
Santiago de Cubát jelenlegi helyétől kilométerekre, 1514-ben Diego Velázquez alapította, majd 1522-ben költözött át jelenlegi helyére, ahol hegyes patkó alakú kikötő várta. 1515-től 1607-ig Santigo de Cuba volt a sziget fővárosa, noha a spanyol katonai vezetés 1556-ban Havannába helyezte át székhelyét. A Seminario de San Basilio Magno teológiai egyetemet 1722-ben, évekkel a Havannai Egyetem előtt alapították. Santiago püspöke 1788-ig volt Kuba első egyházi méltósága, ekkor már Havanna is kapott püspököt. Hasonló példák sokasága szemlélteti a két város versengését.
Santiago de Cuba aranykészleteinek megcsappanásakor azonban a spanyolok kegyetlen bánásmódja miatt vészesen fogyatkozott az indián munkaerő, a telepek lakossága mindinkább Havanna felé vándorolt. 1554-ben Jacques de Sores ütött rajta Santiagón, 1662-ben Henry Morgan, angol kalózvezér fosztotta ki, 1675-ben pedig (majd 1852-ben és 1932-ben is) földrengés rázta meg. 1607-ben a sziget keleti felének fővárosa lett, ekkor építették ki a védelmét szolgáló erődítményláncot. A közeli Haitin 1791-ben rabszolgalázadás tört ki, s francia menekültek özönlötték el a területet. Nekik köszönhetően a térségben megszaporodtak a kávé-, gyapot- és cukornádültetvények, és egyre több rabszolgát hoztak be, így a sötét bőrű lakosság aránya a mai Orientében a legnagyobb. 1845-ben Santiago de Cubában született a nagy mulatt hadvezér, Antonio Maceo.
Fidel Castro 1953. július 26-án társaival megtámadta Santiago de Cubában a Moncada laktanyát, elindítva ezzel a Kuba történelmét gyökeresen megváltoztató eseményeket. Itt mondta el saját ügyének tárgyalásán híres beszédét is, mely így kezdődött: "A történelem fel fog menteni engem".
A sikeres forradalom után, 1959. január 1-jének estéjén ugyancsak itt lépett először a nyilvánosság elé, hogy bejelentse a győzelmet. Ezeknek az eseményeknek köszönheti Santiago de Cuba a "Kubai Köztársaság Hős Városa" címet.
Santiago de Cuba látnivalók
Céspedes park, Gyertyaszentelő Miasszonyunk temploma, Városháza, Casa de Diego Velázquez, Nagyboldogasszony - székesegyház, Balcón de Velázquez, Carmel - hegyi Miasszonyunk - templom, Szent Ferenc - templom, Karneválmúzeum, Rummúzeum, Emilio Bacardí Moreau Városi Múzeum, Plaza de Dolores, Plaza de Marte, Hagyományok Háza, Alameda park, Antonio Maceo szülőháza, Bacardi Rumgyár, Moncada laktanya, Vista Alegre, Úttörőpalota, Állatkert, Karib Ház, Santa Ifigenia temető, San Pedro del Morro erőd, Jardín de los Helechos kert, José María Heredia szülőháza.
Santiago de Cuba programok
A nyár izgalmas időszak, Santiago de Cubában egymást érik a rendezvények. Az idény első eseménye a Fiesta de San Juan (jún. 24.), amikor a felvonulók mellett a kulturális társaságok táncosai is bemutatják, mit tudnak. Június közepe - vége táján köszönt be a Boleros de Oro örömünnepe. Ezt követi július elején a Karibi Fesztivál és a Tűzünnep, kiállításokkal, dalokkal, zenével, táncokkal. Santiago de Cubában tartják július utolsó hetében Kuba legforróbb karneválját, rengeteg táncossal, felvonulással.
Santiago de Cuba hotelek
Kategória: Ár: 34 EUR
|
Kategória: Ár: 57 EUR
|
Kategória: Ár: 58 EUR
|
Santiago de Cuba képek
|
|
|
|
« Vissza a Kuba információ - Kubai városok oldalra